Alapos elemzés a cigánykérdésről: A Jobbik az MSZP szavazókat is begyűjtheti
Az alábbi elemzést a konzervatív-liberális budapestanalyses.hu oldalon találtuk. A cikk a cigánykérdést elég alaposan és meglepően korrekt módon kezeli és boncolgatja. A Fidesz közeli portál elemzőjének soraiból jól kiérezhető a polgári-liberális párt tanácstalansága a helyzet kezelését illetően. A Jobbik megerősödésétől úgy fél, mint a tűztől, de ennek megakadályozásához olyan politikai rugalmasságra és egyenességre lenne szükség, amellyel a Fidesz nem rendelkezik. Persze a Jobbikot rendre antidemokratikusnak és szélsőségesnek nevezi, ilyenkor mindig mindenki helyettesítse be a megfelelő szavakat: rendpárti és nemzeti. Ha ezt megtesszük, élvezetes olvasmányban lesz részünk.
Az 2009. év elejére egyértelművé vált, hogy Magyarországon nem folytatható tovább az elmúlt évtizedek, és különösen a bal-liberális kormány hét évének romapolitikája. A változás jele a romák által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatosan szaporodó lakossági tiltakozások mérete és hangja, melyek egyes érintett falvak után mára két fontos megyeszékhelyet, Miskolcot és Veszprémet is elértek. A társadalmi hangulatváltozás nem köthető sem a gazdasági válsághoz, sem az úgynevezett "politikai szélsőjobbhoz". A társadalmi hangulatváltás több mint két évvel ezelőtt kezdődött, amikor 2006 októberében romák egy csoportja gyermekei szeme láttára "tévedésből" meglincselt egy gépkocsiját vezető tanárt Olaszliszkán. A legutóbbi eset, egy román idegenlégiós kézilabdázó meggyilkolása és mások súlyos megsebesítése immár nemzetközi visszhangot is kiváltott.
A magyarországi közhangulatra jellemző, hogy több értelmiségi nyilvánosan polgárháborús helyzetet víziónál, ami ha túlzás is, jól tükrözi a közgondolkodást. Új elem, hogy a hangulatváltás mögötti valós politikai erőt nem a parlamenten kívüli pártok vagy szervezetek képezik, hanem vidéki szocialista, ellenzéki és független polgármesterek. Legutóbb a szocialisták befolyásos borsodi lobbija állt ki egységesen a miskolci rendőrkapitány leváltása ellen, miután a kapitány az "utcai rablásokat elkövető cigányokról" beszélt. A helyzet leginkább ahhoz hasonlítható, amikor a holland társadalom kénytelen volt átértékelni viszonyát a bevándorlókhoz a Pim Fortuyn és Theo van Gogh gyilkosságok után, és megszületett a felismerés: nemcsak a többségnek, hanem a más kultúrájú kisebbségeknek is vannak kötelességei az integráció során.
Magyarországon a legutóbbi népszámlás szerint 190.000-en vallották magukat cigánynak. Minden becslés szerint valós számuk ennél jóval magasabb és gyorsan nő. A rendszerváltást követő mezőgazdasági munkahelyek megszűnése után számos kistelepülést hagyott el az aktív korú nem-roma lakosság. Maradtak a nyugdíjasok és a növekvő számú roma népesség, mely döntően szociális segélyekből, alkalmi munkából, egy részük pedig kisebb-nagyobb bűncselekményekből él. Az úgynevezett "megélhetési bűnözés" menekülésre készteti a maradék aktív lakosságot, így "gettó falvak" alakulnak ki, ahol szinte senkinek sincs kereső tevékenysége. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a romák egy jelentős része nem tudja vagy nem akarja folytatni a paraszti lakosság önellátó mezőgazdasági tevékenységét, ezért teljesen a szociális ellátórendszerre hagyatkoznak.
Magyarország demográfiai mutatói - hasonlóan a legtöbb európai országéhoz - igen rosszak. A foglalkoztatás szintje az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Egyre kevesebb aktív korú embernek kell eltartania a növekvő számú nyugdíjason kívül azokat is, akik életüket a szociális juttatásokra rendezték be. Összehasonlításképpen: míg a magyar hivatalos adtok szerint 3,8 millió munkavállaló van, addig a hasonló népességű Cseh Köztársaságban egy millióval több munkavállaló dolgozik (2007-es adat). A romák munkaerő-piaci integrációja mind ez ideig sikertelen volt, különböző felmérések szerint a munkanélküliség körükben 80%-ot is meghaladó.
Az MSZP-SZDSZ kormány által megvalósított bal-liberális roma politika négy pillérre épül:
1. A szólásszabadság korlátozása: a "politikai korrektség" jegyében tilos a romák egy részére jellemző, az európai életformával és értékrenddel összeegyeztethetetlen viselkedési formákról beszélni, a roma probléma kizárólagos oka - szerintük - a többségi társadalom rasszizmusa és a diszkrimináció. Jól illusztrálja a jelenség a baloldal doktrinerségét, mely egy külföldről importált egysíkú modellből indul ki (a bőrszín és a faji előítélet az egyetlen magyarázó tényező), és bármilyen, ezt megkérdőjelező bizonyíték kerül napfényre, azt le lehet söpörni a rasszizmus vádjával.
2. A legkülönbözőbb csatornákon pénz juttatása a romákhoz: alanyi jogon és rászorultság alapján járó pénzbeli szociális juttatások formájában, bizonyos költségek elengedése formájában (ingyenes iskolai étkezés és tankönyv, közmű-tartozások elengedése), lakhatási programok és roma integrációs programok formájában.
3. Kikényszerített antiszegregációs kampányokkal rányomni a roma integráció feladatát a helyi önkormányzatokra és iskolákra. Például: nem juthat EU-s pályázati pénzekhez az az önkormányzat, amelyik nem tud antiszegregációs programot bemutatni.
4. Az úgynevezett "megélhetési bűnözés" eltűrése.
A "megélhetési bűnözés" sajátos magyar fogalom, Kuncze Gábor korábbi liberális (SZDSZ) belügyminiszter nevéhez kötődik. E fogalom pontosan az ellenkezője az egykori new-yorki polgármester, Giuliani által bevezetett "zéró-toleranciának." Magyarországon 20.000 forint (70-80 Euro) értékű lopás nem számít rendőrségi ügynek, elméletben az önkormányzati jegyzőknek kellene eljárniuk, akiknek azonban erre nincs apparátusuk. Bár az összeg látszólag nem magas, a kisjövedelmű magyar nyugdíjasok számára az így rendszeresen eltulajdonított termények, állatok, szerszámok, kerékpárok elvesztése valóságos csapás. Látva a hatóságok passzivitását az áldozatok már nem is jelentik az állandósult kisebb lopásokat, így a hivatalos rendőrségi statisztikák ezeket már nem is tartalmazzák.
A "megélhetési bűnözés" egész vidékeken tette lehetetlenné a zöldség- és gyümölcstermesztést, az állattartást. A "megélhetési bűnözés" természetes módon csap át erőszakos bűncselekményekbe, nemritkán gyilkosságokba, melyek áldozatai általában egyedülálló idős emberek, gyermekek és nők. (Mellesleg: nem tudunk olyan esetről, hogy a "megélhetési bűnözés" kategóriáját nem romákra is alkalmazták volna!) Egyre gyakrabban éri támadás a közszolgáltatásokat végző dolgozókat, tanárokat, orvosokat, mentősöket, tűzoltókat - és újabban a rendőröket is. A "politikai korrektség" nevében a fősodrú média általában igyekszik elhallgatni az elkövetők etnikai hátterét, az Internet korában azonban ez már lehetetlen.
A fő probléma, hogy az "elhallgatás" ellentmond a valóságnak, politikai vákuumot teremtve. A jelenlegi magyar kormány sokat rontott a helyzeten a rendőrség meggyengítése által is. Kevés a rendőr és ezek jó része is tapasztalatlan, mert a nyugdíjszabályok változása miatt a tapasztalt, 50 év fölötti rendőrök jelentős része nyugdíjba vonult. A kormány jelentős rendőri erőket vont el a falvakból, mert a 2006. évi kormányellenes zavargások óta - a pénzforrások átcsoportosításával - prioritása a tömegoszlatási eszközök, pl. vízágyúk, könnygáz és gumilövedékek beszerzése volt. A korábbi álláspontját teljesen megváltoztató és immár "zéró toleranciát" hirdető miniszterelnök két hetet (!) adott a rövidtávon bűnüldözési feladatok megoldására, ami nyilvánvalóan csak újabb kormányzati kapkodáshoz vezet.
A jelenlegi roma integrációs politika kudarca egyértelmű. Az Állami Számvevőszék megállapítása szerint a roma integrációs programokra elköltött forint milliárdok eredménytelenek voltak. A kudarc hatására törés következett be a kormányzó szocialista (MSZP) párton belül. Egyik oldalon állnak a problémával a valóságban találkozó vidéki polgármesterek, akik gyakorlati megoldásokat szeretnének látni. A másik oldalon a bal-liberális értelmiség, amely továbbra is csak antirasszista médiakampányokban tud gondolkodni. Ez utóbbiakat azonban meggyengítette a liberális SZDSZ válsága. Az SZDSZ kilépése a kormánykoalícióból lehetővé tette, hogy a kormány egyfajta "félfordulatot" hajtson végre és meghirdesse az "Út a munkához" programot, mely a segélyezettek munkapiaci bevezetését szolgálja, mindenekelőtt közmunka-programokon keresztül.
A roma integráció kudarca és a médiából közvetített antirasszista propaganda sok szavazót vihet el az MSZP-től. A törvényt tisztelő, dolgozó, adót fizető kisemberek úgy érzik, nem védi meg őket az állam. Sőt, a média a romákat mutatja be rasszista támadások áldozataiként, holott az emberek a környezetükben mást tapasztalnak. Az is bebizonyosodott, hogy a bal-liberális elit, miközben esélyegyenlőségről beszél, a legellenszenvesebben elitista. Minden lépésével, teljes segélyezési politikájával azt sugallja, hogy "Maradj ott, ahol vagy!", befagyasztva ezzel bármilyen társadalmi mobilitás lehetőségét. (Ez a magatartás nemcsak a cigányokat hozza lehetetlen helyzetbe, ám kétségtelen, hogy őket sújtja leginkább.) Végezetül a magyar politika sajátossága, hogy kitermelődött egy olyan politikai cigányelit, mely valójában a különböző pártokhoz lojális, s meggátolja egy legitim, a cigányságtól el nem szakadt roma politikai mozgalom létrejöttét.
Szemben a közkeletű vélekedéssel - hogy a parlamenten kívüli és szélsőjobboldali Jobbik csak a jobbközép Fidesztől vihet el szavazatokat - nagyon is elképzelhető, hogy korábbi MSZP szavazók is átszavazhatnak a Jobbikra 2010-ben. Ezzel a magyar társadalom is követheti a nyugat-európai mintát, ahol több országban is - mindennapi tapasztalataik következtében - az egykori kommunista munkáskerületek lettek a bevándorló-ellenes pártok erősségei. Hasonló folyamat játszódhat le például az észak-kelet magyarországi válságövezetben, ahol hagyományosan erős az MSZP, ugyanakkor a legsúlyosabban jelentkezik a cigánykérdés. Ezt a veszélyt érezték meg a Borsod megyei szocialisták, köztük Miskolc polgármestere, amikor a kormányukkal szemben kiálltak a "cigányszármazású bűnelkövetőkről" beszélő rendőrkapitány mellett.
Általános vélemény, hogy a "cigánykérdés" a gazdasági válság után a második legfontosabb kérdés lesz a 2010-es parlamenti választásokon. Az MSZP rendkívül sokat veszthet rajta, mert mind a kormány, mind személyesen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök politikai profiljának legfontosabb elemévé tette a rasszizmus és intolerancia elleni harcot. Az ellenzéki jobbközép Fidesz ellen a legfőbb érv bel- és külföldön egyaránt annak állítólagos titkolt nacionalizmusa és rasszizmusa volt. Ugyanakkor a felmérések szerint az MSZP szavazói erősebben cigányellenesek, mint a Fideszé, hiszen köztük sok az olyan kis jövedelmű ember, aki a romák közelében él. (Erre az érzelemre játszott rá a 2002. évi kampány baloldali "suttogó propagandája," mely a Fidesz vezetője, Orbán Viktor állítólagos roma származásáról beszélt.)
Korábban a romakérdés nem volt része a választási kampánynak, mert a Fidesz is támogatta a magyarországi kisebbségek - köztük a romák - pozitív diszkriminációját. Mára azonban a helyzet változik, az egyik legfőbb kérdés, hogy a magyar ellenzék átengedi-e a témát a parlamenten kívüli és szélsőjobboldali Jobbiknak. Ezzel Magyarország is megérkezett azon európai országok családjába, ahol az ország területén élő kisebbségekhez és bevándorlókhoz való viszony fontos belpolitikai kérdés, gondoljunk például Ausztriára, Nagy-Britanniára, Hollandiára vagy Franciaországra.
A jobbközép Fideszt gyakran vádolják baloldali és liberális ellenfelei a "rasszista szélsőjobboldallal való összejátszással". A valóság ezzel szemben az, hogy a legszervezettebb magyarországi roma szervezet, a Lungo Drom a Fidesz pártszövetség része. A Fidesz küldött Európában először roma származású képviselőt az Európai Parlamentbe. Az 1998 és 2002 közötti Fidesz kormány romapolitikájában fő hangsúlyt a roma gyerekek oktatása kapta egy kiterjedt ösztöndíj-program segítségével.
Ha azonban a Fidesz 2010-ben ismét kormányt alakít, neki sem lesz elég visszatérnie a korábbi politikájához, valós eredményekhez sokkal radikálisabb lépésekre lesz szüksége, és vállalnia kell a közvélemény előtt, hogy a programok az adófizetők pénzébe fog kerülni. Emellett lényeges, hogy a cigánypolitikával kapcsolatos döntésekbe - a szubszidiaritás elvét figyelembe véve - a helyi társadalom képviselőit is vonja be a kormányzat
Következtetés:
A cigány társadalom beilleszkedési problémája mára Magyarországon kardinális kérdéssé vált. A létező kulturális és etnika feszültségekkel történő szembenézés elemi érdek, különben a probléma kezelhetetlenné válik. Amennyiben a jelenlegi demokratikus politikai elit nem beszél őszintén, akkor egyrészt Magyarországon politikai teret kapnak az antidemokratikus, jelenleg még parlamenten kívüli politikai erők. Másrészt az etnikai feszültség növekedésével járó folyamatnak a legnagyobb veszélyeztetettjei leginkább azok a romák lehetnek, akik munkával rendelkeznek és áldoznak gyerekeik oktatására, amivel elvész annak lehetősége, hogy a cigányságon belül kialakuljon egy elit, mely minden oldal számára modellértékű az együttélés szempontjából.
budapestanalyses.hu - barikád.hu